Sziasztok!
Először is nagyon szépen köszönjük a kommenteket, és a több, mint 160 látogatót és a 8 rendszeres követőt! Reméljük minél többen lesztek! Nagyon örülünk ezeknek a számoknak! Reméljük ezután sem hagy alább a lelkesedésetek! Nem is húzom tovább az időt! Itt a második fejezet, ami Vikynek köszönhető és szerintünk jó lett! Reméljük, hogy Nektek is tetszeni fog!
Ez jóval hosszabb lett, mint az első fejezet!
Ui.: Jó olvasást! Várjuk a kommenteket!
Először is nagyon szépen köszönjük a kommenteket, és a több, mint 160 látogatót és a 8 rendszeres követőt! Reméljük minél többen lesztek! Nagyon örülünk ezeknek a számoknak! Reméljük ezután sem hagy alább a lelkesedésetek! Nem is húzom tovább az időt! Itt a második fejezet, ami Vikynek köszönhető és szerintünk jó lett! Reméljük, hogy Nektek is tetszeni fog!
Ez jóval hosszabb lett, mint az első fejezet!
Ui.: Jó olvasást! Várjuk a kommenteket!
2. fejezet
Miután leparkoltunk a meglepetés helyszíne előtt-amit még mindig nem láthattam-, Réka kiráncigált a kocsiból és húzni kezdett maga után. Már nagyon izgatott voltam, hogy hova jöttünk. Bementünk egy zenétől hangos, feltételezem valami szórakozóhelyre, ahol mintha Tiestot hallottam volna. Réka felhúzott egy lépcsőn, majd levette a szememről a sálat. A meglepődöttségtől megszólalni se tudtam. Tátott szájjal néztem körbe. Réka a Viper Roomba hozott, Los Angeles egyik legnépszerűbb nightclubjába.
-Ez fantasztikus!- nyögtem ki a meghatódottságtól nehezen
-Ugye? Tetszik?- kérdezte barátnőm
- Még hogy tetszik. Ennél jobb szülinapi helyszínt álmodni se mertem, és még VIP részleget is kaptunk? Réka, ez nagyon sokba kerülhetett neked?- mondtam, hisz nem tudtam, hogy Rékának miből tellett rá, hiszen egy helyen dolgozunk.
Mindketten a tanulás mellett, hogy valamiből meg tudjunk élni a Wilshir Boulvard sok kávézójának egyikében a White Rosesben dolgozunk, mint kiszolgálók. Nagyon közel van az otthonunkhoz, úgyhogy szerencséses vagyunk, hogy ilyen helyen találtunk munkát.
- Azzal te ne foglalkozz, ez a te szülinapi bulid, gyere, itt vannak a többiek!
Most vettem csak észre, hogy itt van Ed a főnökünk, Sarah és Kate a munkatársunk és a csoporttársaim, Nelly, Macy és Daniel. Utóbbi kettő egy párt is alkotott. Mindegyikükkel nagyon jó barátságban voltunk, de nem gondoltam volna, hogy még ők is megköszöntenek engem.
- Boldog Szülinapot!-, mondták szinte egyszerre és indultak meg felém
- Köszönöm!
- Először én jó?! -, kérdezte Réka, de inkább kijelentésnek hangzott-, Mégegyszer Boldog Szülinapot!- majd átnyújtott nekem egy kis tasakot.
- Réka, ez már tényleg túlzás -, mondtam, majd belenéztem a tasakba. Réka mintha a gondolataimban olvasott volna. Egy Nina Ricci parfümöt kaptam tőle, a napokban fogyott ki a sajátom, és gondoltam is rá, hogy veszek egyet, de iszonyatosan drága. -, Köszönöm, pont erre volt szükségem!-, majd barátnőm nyakába borultam
- Nagyon szívesen!
Ezután mindenkitől megkaptam az ajándékomat. Sarahtól és Katetől egy farmerruhát kaptam, Nellytől egy színes kristályos karkötőt. Macytől és Danieltől egy fekete, apró pici kövekkel díszített táskát. És végül, amin a legtöbbet nevettem, Edtől egy kis papírlapot kaptam. Megfordítottam és az volt ráírva: 1 hét szabadság, csak neked és csak most, hisz megérdemled!
- Köszönöm, erre is nagy szükségem van, mert hamarosan vizsgáim lesznek
- Szívesen! Látod, gondolatolvasó vagyok?!
Miután mindenkitől átvettem az ajándékaimat, leültünk a ma este számunkra fenntartott VIP részlegbe, és rendeltünk italokat! Kihozták a tortámat, ami puncs torta volt. Ez a kedvencem. Eliszogattunk, nevetgéltünk, és egyszer Réka eltűnt pár percre, de mikor visszatért újból italokat hozott, úgy hogy gyanítom ezekért ment. Ezután folytattuk a beszélgetést, de alig telt el pár perc Réka felállt az asztaltól, de mielőtt megkérdezhettem volna, hogy hova megy meg is szólalt:
- Szofi gyere, van még egy meglepetésünk a számodra!-, mondta barátnőm és az emelet szélén lévő korláthoz húzott
- Még egy meglepetés, mivel érdemeltem ezt ki?
- Csak gyere-, mondta és tovább húzott
Mikor odaértünk a korláthoz elcsöndesedett a zene, és úgy éreztem, hogy minden reflektor engem világít meg. Ekkor Tiesto (mert tényleg ő zenélt) a kezébe vette a mikrofont:
- Szeretnék Boldog Születésnapot kívánni Szofi Királynak, aki most itt a Viper Roomban ünnepli 20. szülinapját, és a barátnője azt üzeni neki, hogy reméli, hogy életük végéig a legjobb barátnők lesznek és, hogy elnézi neki a hülyeségeit. Tapsoljuk meg Szofit.
A hatalmas tömeg tapsolni kezdett, én pedig megdöbbenve álltam a korlát szélén. Tiesto nekem kívánt Boldog Szülinapot? Ezt el se hiszem!
- Réka, ezt már tényleg nem fogom tudni neked meghálálni!-, mondtam barátnőmnek
- Azzal hálálod meg, hogy a barátnőm vagy
- Az leszek ígérem, és majd ha lesznek gyerekeim biztos, hogy rád fogom sózni őket, ha magányra vágyom
Réka erre felnevett, majd hirtelen megdermedt és azt mondta, hogy ne nézzek hátra.
- De miért?
- Tudod itt melletünk több VIP részleg is van, és a hátad mögött épp egy híres személy áll, és téged bámul
- De ki?
- Én most inkább leülök az asztalunkhoz-, mondta majd gyorsan el is sietett a boxunkhoz. Mielőtt utána indulhattam volna, valaki hátulról megszólított:
- Szofi Király?- mondta egy ismeretlen hang
Gyorsan hátrafordultam, és Kellan Lutz-al találtam szembe magam
- I-igen -, mondtam kissé félénken. Nem voltam olyan őrült Twilight rajongó, a filmet is csak egyszer láttam, de azért ismertem a film szereplőit, persze csak a TV-ből. Idáig.
- Csak Boldog Szülinapot akartam kívánni.
Egy percig elgondolkodtam, hogy őt is Réka kérte-e meg, de aztán eszembe jutott, hogy barátnőm is ugyan ilyen meglepett arcot vágott. Most mit kéne mondanom?
- Köszi-, dadogtam. Nekem csak erre futotta. Vajon mit akar tőlem?
- Öhm- én Kellan Lutz vagyok-, mondta majd a kezét nyújtotta.
- Engem pedig Szófia Királynak hívnak, de ezt már tudod-, mondtam egy kicsit felbátorodva, majd kezet fogtunk
- Nem lenne kedved beszélgetni?- kérdezte
- De, miért ne?- feleltem-, de egy percet kérhetnék, elköszönök a barátaimtól.
- Persze!
Ezután gyosan visszasiettem a barátaimhoz, hogy elköszönjek tőlük:
- Na, mit akart? Beszélgetni akar, mi?- kérdezte Réka
- Igen, úgyhogy azért jöttem, hogy elköszönjek, és köszönök mindent, főleg neked, ez volt életem legjobb szülinapi bulija.
- Nagyon szívesen, és sok sikert!
- Mihez?- kérdeztem
- Hát Kellan Lutzhoz!- felelte Réka úgyhogy ez szinte magától értedődőnek számítana
- Ja, hát nem is tudom. Helyes meg minden, de nem érzek semmit. Nem izzad a tenyerem, nem dobog hevesebben a szívem. Nem tudom, lehet, hogy nem kéne visszamennem hozzá. Hisz ő egy sztár mit akarhat tőlem? És amúgy sem az esetem- feleltem egy kicsit kétségbe esve
- Jajj már ne nyavalyogj! Adj neki egy esélyt! Ha nem lesz komoly kapcsolatotok, legalább egy kaland lesz!
- De én nem akarok egyéjszakás kalandokat!
- Lehet, hogy ez több lesz annál, csak próbáld meg!
- Jó, visszamegyek hozzá!- feleltem feladva. Hisz semmi rossz nem történhet, legfeljebb nem találkozunk többet!
- Na látod! Akkor, szia!- felelte Réka és elkezdett tuszkolni. A többiek e hangosan nevettek.
Visszamentem Kellanhoz, aki egy 2 személyes asztalhoz vezetett. Egész este, vagyis éjjel beszélgettünk. Ő kérdezett a családomról, a barátaimról, a munkahelyemről meg a munkatársaimról, és én is kérdeztem. Úgy tűnt őszintén válaszol. Szimpatikusnak tűnt, de még mindig nem dobogtatta meg a szívem. Gyorsan kiráztam ezeket a gondolatokat a fejemből, és arra összpontosítottam, hogy miért ne próbálhatnánk meg. Hajnali 4-kor feláltam az asztaltól:
- Ideje mennem! Köszönöm a beszélgetést!
- Rendben akkor hazakísérlek!-, mondta majd ő is felállt
- Ááá, nem szükséges, majd hívok egy taxit, ne fáradj.
- Ugyan nem fárdtság, és különben is veszélyes egyedül mászkálni éjjel Los Angelesben!
- Rendben-, egyezte bele
Kimentünk a clubból, majd Kellan hívott egy taxit. Miután beszálltunk a taxiba kérdezte hol lakom?
- A Wilshire Boulvard 10400 Ashton avere legyen szíves.
- Én a Wilshire Boulvard Grand Hotelben szálltam meg.-mondta Kellan
- Oké, akkor majdnem egy helyre megyünk.
Egész úton nem szólaltunk meg, nem tudtunk egymásnak mit mondani. Miután leparkolt a kocsi, én fizetni akartam de Kellan nem engedte:
- Hagyjad csak majd én, fizetek, engem még úgyis el kell fuvaroznia a hotelhez
- Oké, akkor köszönöm
- Szívesen! És nem lenne gond, ha elkérném a telefonszámodat, hogy fel tudjalak hívni.
- Öööö-nem, persze tessék!
Gyorsan leírtam a számomat, majd Kellan is a sajátját. Ezután elbúcsúztunk, majd megbeszéltük, hogy Kellan hívni fog. Miután a taxi elhajtott, felmentem a 4-dik emeletre. Gyorsan, minél kevesebb zajt csapva bementem a szobámba, és nagyon hamar elaludtam. Másnak mikor kinyitottam a szemem, barátnőm kíváncsi tekintetével találtam szembe magam.
-Ez fantasztikus!- nyögtem ki a meghatódottságtól nehezen
-Ugye? Tetszik?- kérdezte barátnőm
- Még hogy tetszik. Ennél jobb szülinapi helyszínt álmodni se mertem, és még VIP részleget is kaptunk? Réka, ez nagyon sokba kerülhetett neked?- mondtam, hisz nem tudtam, hogy Rékának miből tellett rá, hiszen egy helyen dolgozunk.
Mindketten a tanulás mellett, hogy valamiből meg tudjunk élni a Wilshir Boulvard sok kávézójának egyikében a White Rosesben dolgozunk, mint kiszolgálók. Nagyon közel van az otthonunkhoz, úgyhogy szerencséses vagyunk, hogy ilyen helyen találtunk munkát.
- Azzal te ne foglalkozz, ez a te szülinapi bulid, gyere, itt vannak a többiek!
Most vettem csak észre, hogy itt van Ed a főnökünk, Sarah és Kate a munkatársunk és a csoporttársaim, Nelly, Macy és Daniel. Utóbbi kettő egy párt is alkotott. Mindegyikükkel nagyon jó barátságban voltunk, de nem gondoltam volna, hogy még ők is megköszöntenek engem.
- Boldog Szülinapot!-, mondták szinte egyszerre és indultak meg felém
- Köszönöm!
- Először én jó?! -, kérdezte Réka, de inkább kijelentésnek hangzott-, Mégegyszer Boldog Szülinapot!- majd átnyújtott nekem egy kis tasakot.
- Réka, ez már tényleg túlzás -, mondtam, majd belenéztem a tasakba. Réka mintha a gondolataimban olvasott volna. Egy Nina Ricci parfümöt kaptam tőle, a napokban fogyott ki a sajátom, és gondoltam is rá, hogy veszek egyet, de iszonyatosan drága. -, Köszönöm, pont erre volt szükségem!-, majd barátnőm nyakába borultam
- Nagyon szívesen!
Ezután mindenkitől megkaptam az ajándékomat. Sarahtól és Katetől egy farmerruhát kaptam, Nellytől egy színes kristályos karkötőt. Macytől és Danieltől egy fekete, apró pici kövekkel díszített táskát. És végül, amin a legtöbbet nevettem, Edtől egy kis papírlapot kaptam. Megfordítottam és az volt ráírva: 1 hét szabadság, csak neked és csak most, hisz megérdemled!
- Köszönöm, erre is nagy szükségem van, mert hamarosan vizsgáim lesznek
- Szívesen! Látod, gondolatolvasó vagyok?!
Miután mindenkitől átvettem az ajándékaimat, leültünk a ma este számunkra fenntartott VIP részlegbe, és rendeltünk italokat! Kihozták a tortámat, ami puncs torta volt. Ez a kedvencem. Eliszogattunk, nevetgéltünk, és egyszer Réka eltűnt pár percre, de mikor visszatért újból italokat hozott, úgy hogy gyanítom ezekért ment. Ezután folytattuk a beszélgetést, de alig telt el pár perc Réka felállt az asztaltól, de mielőtt megkérdezhettem volna, hogy hova megy meg is szólalt:
- Szofi gyere, van még egy meglepetésünk a számodra!-, mondta barátnőm és az emelet szélén lévő korláthoz húzott
- Még egy meglepetés, mivel érdemeltem ezt ki?
- Csak gyere-, mondta és tovább húzott
Mikor odaértünk a korláthoz elcsöndesedett a zene, és úgy éreztem, hogy minden reflektor engem világít meg. Ekkor Tiesto (mert tényleg ő zenélt) a kezébe vette a mikrofont:
- Szeretnék Boldog Születésnapot kívánni Szofi Királynak, aki most itt a Viper Roomban ünnepli 20. szülinapját, és a barátnője azt üzeni neki, hogy reméli, hogy életük végéig a legjobb barátnők lesznek és, hogy elnézi neki a hülyeségeit. Tapsoljuk meg Szofit.
A hatalmas tömeg tapsolni kezdett, én pedig megdöbbenve álltam a korlát szélén. Tiesto nekem kívánt Boldog Szülinapot? Ezt el se hiszem!
- Réka, ezt már tényleg nem fogom tudni neked meghálálni!-, mondtam barátnőmnek
- Azzal hálálod meg, hogy a barátnőm vagy
- Az leszek ígérem, és majd ha lesznek gyerekeim biztos, hogy rád fogom sózni őket, ha magányra vágyom
Réka erre felnevett, majd hirtelen megdermedt és azt mondta, hogy ne nézzek hátra.
- De miért?
- Tudod itt melletünk több VIP részleg is van, és a hátad mögött épp egy híres személy áll, és téged bámul
- De ki?
- Én most inkább leülök az asztalunkhoz-, mondta majd gyorsan el is sietett a boxunkhoz. Mielőtt utána indulhattam volna, valaki hátulról megszólított:
- Szofi Király?- mondta egy ismeretlen hang
Gyorsan hátrafordultam, és Kellan Lutz-al találtam szembe magam
- I-igen -, mondtam kissé félénken. Nem voltam olyan őrült Twilight rajongó, a filmet is csak egyszer láttam, de azért ismertem a film szereplőit, persze csak a TV-ből. Idáig.
- Csak Boldog Szülinapot akartam kívánni.
Egy percig elgondolkodtam, hogy őt is Réka kérte-e meg, de aztán eszembe jutott, hogy barátnőm is ugyan ilyen meglepett arcot vágott. Most mit kéne mondanom?
- Köszi-, dadogtam. Nekem csak erre futotta. Vajon mit akar tőlem?
- Öhm- én Kellan Lutz vagyok-, mondta majd a kezét nyújtotta.
- Engem pedig Szófia Királynak hívnak, de ezt már tudod-, mondtam egy kicsit felbátorodva, majd kezet fogtunk
- Nem lenne kedved beszélgetni?- kérdezte
- De, miért ne?- feleltem-, de egy percet kérhetnék, elköszönök a barátaimtól.
- Persze!
Ezután gyosan visszasiettem a barátaimhoz, hogy elköszönjek tőlük:
- Na, mit akart? Beszélgetni akar, mi?- kérdezte Réka
- Igen, úgyhogy azért jöttem, hogy elköszönjek, és köszönök mindent, főleg neked, ez volt életem legjobb szülinapi bulija.
- Nagyon szívesen, és sok sikert!
- Mihez?- kérdeztem
- Hát Kellan Lutzhoz!- felelte Réka úgyhogy ez szinte magától értedődőnek számítana
- Ja, hát nem is tudom. Helyes meg minden, de nem érzek semmit. Nem izzad a tenyerem, nem dobog hevesebben a szívem. Nem tudom, lehet, hogy nem kéne visszamennem hozzá. Hisz ő egy sztár mit akarhat tőlem? És amúgy sem az esetem- feleltem egy kicsit kétségbe esve
- Jajj már ne nyavalyogj! Adj neki egy esélyt! Ha nem lesz komoly kapcsolatotok, legalább egy kaland lesz!
- De én nem akarok egyéjszakás kalandokat!
- Lehet, hogy ez több lesz annál, csak próbáld meg!
- Jó, visszamegyek hozzá!- feleltem feladva. Hisz semmi rossz nem történhet, legfeljebb nem találkozunk többet!
- Na látod! Akkor, szia!- felelte Réka és elkezdett tuszkolni. A többiek e hangosan nevettek.
Visszamentem Kellanhoz, aki egy 2 személyes asztalhoz vezetett. Egész este, vagyis éjjel beszélgettünk. Ő kérdezett a családomról, a barátaimról, a munkahelyemről meg a munkatársaimról, és én is kérdeztem. Úgy tűnt őszintén válaszol. Szimpatikusnak tűnt, de még mindig nem dobogtatta meg a szívem. Gyorsan kiráztam ezeket a gondolatokat a fejemből, és arra összpontosítottam, hogy miért ne próbálhatnánk meg. Hajnali 4-kor feláltam az asztaltól:
- Ideje mennem! Köszönöm a beszélgetést!
- Rendben akkor hazakísérlek!-, mondta majd ő is felállt
- Ááá, nem szükséges, majd hívok egy taxit, ne fáradj.
- Ugyan nem fárdtság, és különben is veszélyes egyedül mászkálni éjjel Los Angelesben!
- Rendben-, egyezte bele
Kimentünk a clubból, majd Kellan hívott egy taxit. Miután beszálltunk a taxiba kérdezte hol lakom?
- A Wilshire Boulvard 10400 Ashton avere legyen szíves.
- Én a Wilshire Boulvard Grand Hotelben szálltam meg.-mondta Kellan
- Oké, akkor majdnem egy helyre megyünk.
Egész úton nem szólaltunk meg, nem tudtunk egymásnak mit mondani. Miután leparkolt a kocsi, én fizetni akartam de Kellan nem engedte:
- Hagyjad csak majd én, fizetek, engem még úgyis el kell fuvaroznia a hotelhez
- Oké, akkor köszönöm
- Szívesen! És nem lenne gond, ha elkérném a telefonszámodat, hogy fel tudjalak hívni.
- Öööö-nem, persze tessék!
Gyorsan leírtam a számomat, majd Kellan is a sajátját. Ezután elbúcsúztunk, majd megbeszéltük, hogy Kellan hívni fog. Miután a taxi elhajtott, felmentem a 4-dik emeletre. Gyorsan, minél kevesebb zajt csapva bementem a szobámba, és nagyon hamar elaludtam. Másnak mikor kinyitottam a szemem, barátnőm kíváncsi tekintetével találtam szembe magam.
nagyon tetszik a törid :D
VálaszTörlésvárom a folytit